Az önmegvalósítás abban az értelemben szubjektív, hogy mindenkinek másmilyen elképzelései, céljai és álmai vannak, amelyeket szeretne megvalósítani. Egy azonban közös bennünk: pénz nélkül igen nehezen tudnánk érvényesülni, nehezen lehetnénk sikeresek. Bár a magyarok igen leleményesek, és kreativitás terén is világszinten elismertek, a rossz gondolkodásmód, a berögzült minták követése, valamint a lehetőségek felismerését korlátozó megszokások nagyban gátolják az emberi szabadság kibontakozását.

A szabadság (jelentsen ez számodra akár utazást, anyagi biztonságot vagy boldog párkapcsolatot) azt jelenti, hogy bármit megtehetsz, ott ahol akarod, azt, amit akarsz, és azzal, akivel akarod. Ez csak Rajtad múlik! Képzeld el a világot korlátok és kötöttségek nélkül, amikor Te osztod be az idődet, azt hogy mikor, kivel és hova mész, és hogy mit csinálsz. A szabadság kibontakoztatása magában hordozza annak lehetőségét, hogy ne álmodd az életet, hanem tényleg éld az álmaidat, tűnjenek ezek az álmok jelenleg akár irreálisnak, akár megvalósíthatatlannak.

Első lépés az önvizsgálat

Az önmegvalósítás kapcsán érdemes megvizsgálnunk gondolatainkat, hogy kiszűrjük azokat, amelyek visszahúznak. Ha csak a pozitív, számunkra kedvező hiteket tesszük magunkévá, akkor a cselekvéseink által pozitív valóságot alkotunk. Ez az önvizsgálat személyes fejlődést igényel, amihez ki kell alakítanunk az én-tudatosságunkat, azaz meg kell ismernünk önmagunkat. De nem elég tisztában lennünk a gyengeségeinkkel és az erősségeinkkel, cselekedni is kell! Először meg kell határozni, hogy mit szeretnénk elérni, és azt, hogy miért szeretnénk mindezt. Ha a miértre a válasz nem elég erős, akkor nincs elég hajtóerő ahhoz, hogy a tudattalanba beszivárogva a cselekvés szokássá formálódjon.

Ha a válasz, és ezzel a motiváció, a hajtóerő megvan, változtatnunk kell a hozzáállásunkon, bizonyos szokásainkon, és fejlesztenünk kell képességeinket, tudásunkat. Ez persze kényelmetlen lehet, mert a komfortzónánkból időnként ki kell lépni. Például lehet, hogy a cél érdekében meg kell tanulnunk türelmesebbnek vagy bátrabbnak lenni, jobban beosztani az időnket, vagy korábban kelni. De el kell fogadnunk, hogy a fejlődés útja a változás, és a bőség nem a megszokottban, hanem az újszerűben rejlik.

Ne hagyd, hogy a körülmények korlátozzanak

Életünk anyagi, intellektuális, érzelmi és spirituális területekből áll. Fontos, hogy mindegyiket jól működtessük, de mi általában csak az anyagi és az intellektuális területekkel, racionális énünkkel foglalkozunk. Tanulunk, okosodunk, és kényszerből dolgozunk, hogy legyen pénzünk, miközben nem tudunk valódi álmainkról, vágyainkról. Vagy ha igen, észérvekkel lebeszéljük magunkat róluk, mert félünk attól, ami kockázatos, és nem kiszámítható. „Nincs rá időm, pénzem, lehetőségem” – mondjuk, és élünk tovább álmok nélkül, sóvárogva, boldogtalanul. Az ember általában a körülményeit hibáztatja azért, hogy éppen hol tart. Azok, akik valamire viszik ebben a világban olyanok, akik felkelnek, és megkeresik azokat a körülményeket, amiket ők akarnak, vagy ha nem találnak számukra megfelelőt, megteremtik azokat maguknak.

Az önmegvalósítás azért tűnhet nehéznek, mert életünk során a kultúránkból, a vallásunkból, a neveltetésünkből, a kapcsolatainkból adódóan rengeteg önkorlátozó hiedelem rakódott igazi önmagunkra, amelyek nem engedik a vágyainkat megnyilvánulni. Kishitűség, kétely, félelem, a „képtelen vagyok…” vagy éppen a „Mit fognak gondolni mások?” és egyéb hitek, amelyekről azt gondoljuk, hogy igazak, de sosem vizsgáltuk meg, hogy valóban azok-e.